Tények és tévhitek a D-vitaminról
A vitaminok, ásványi anyagok jelentősége mára már mindenki számára egyértelművé vált. A tudatos táplálkozásról egyre több edukatív anyag áll rendelkezésünkre, sőt, már általános iskolai szinten is szerepet kap a gyermekek egészséges életmódra nevelő oktatása.
A temérdek információ áradatában azonban sokszor nehéz megkülönböztetni, mik a tudományosan megalapozott tények és mik azok az információk, amik csak tévhitként kerültek a köztudatba. Az ebből származó kételyek eloszlatásában szeretnénk segíteni olvasóinknak újonnan induló rovatunkkal.
Tények és tévhitek címmel indított sorozatunk valós ismeretanyagot biztosít a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokról és ásványi anyagokról.
Elsőként napjaink egyik legtöbbet emlegetett vitaminját, a D3-vitamint vesszük górcső alá. Lássuk, mik a tények, s mik a tévhitek ezzel a népszerű vitaminnal kapcsolatban!
A napi táplálékból könnyen tudjuk fedezni D-vitamin szükségletünket. – Tévhit!
Habár egyes élelmiszerek tartalmaznak D-vitamint, mint például az olajos halak (lazac, szardínia, makréla), a vörös húsok, a máj vagy a tojássárgája, ezekkel nem tudjuk teljes egészében pótolni a napi D-vitamin szükségletünket. Egy átlagos magyar étrendje csupán napi 80 NE D-vitamint tartalmaz! Ez elenyészően kevés.
Az őszi, téli hónapokban magyarországi étrend mellett a megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele csupán étrendváltoztatással nem lehetséges.
Egyes élelmiszereket D-vitaminnal dúsítanak, ám ezek túlzott fogyasztása sem javasolt, ugyanis ezen termékek esetén a D-vitamin forrása csaknem ellenőrizhetetlen. A D-vitamin pótlására csak ellenőrzött forrásból származó, a minőségi követelményeknek megfelelő, szájon át bevehető, pontosan meghatározott mennyiségű vitamint tartalmazó készítmények megfelelőek.
Terhességben megsokszorozódik a szükséges D-vitamin mennyisége. – Tévhit!
Várandósság során megnő a szervezet tápanyagigénye, hiszen a kismamának a növekvő magzat számára is biztosítani kell a fejlődéshez nélkülözhetetlen építőelemeket. A D-vitamin igény azonban nem emelkedik jelentősen, a European Food Safety Authority terhes- és szoptató nők számára is a nem várandós felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiséget javasolja. A szakmai konszenzus értelmében D-vitamin hiány megelőzése érdekében terhes nők számára napi 1500-2000 NE D-vitamin ajánlott, a napi maximális felső határérték napi 4000 NE.
Csecsemő- és gyermekkorban nélkülözhetetlen a D-vitamin a csontozat megfelelő fejlődéséhez. – Igaz!
Nemcsak a magzati élet során fontos a megfelelő D-vitamin ellátottság, csecsemőkorban és kisgyermekkorban is kiemelt szerepe van a D-vitaminnak, ugyanis a csontok egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A kisgyermekkori D-vitamin hiány angol-kórhoz vezet, mely a csontok lágyságával és ennek következtében azok deformitásával járó betegség. D-vitamin hiányában a kalcium és a foszfor felszívódása elégtelenné válik, így csökken a csontok ásványianyag-tartalma, s szilárdságukból veszítenek. Szerencsére manapság ez már igen ritkán fordul elő a fejlett társadalmakban. Csecsemők számára napi 400- 1000 NE D-vitamin, míg serdülőkor előtti gyerekeknek napi 600- 1000 NE D-vitamin adható. A cseppes kiszerelésű termékek különösen ajánlottak a kicsik számára a könnyebb fogyaszthatóság érdekében.
A D-vitamin valójában egy hormon. – Igaz!
Kémiai szerkezetét tekintve a kolekalciferol (ez a D-vitamin tudományos megnevezése) valóban a hormonok csoportjába tartozó vegyület komplex. A bőrben található pre-vitaminból később a vesében lesz aktív hormon, mely a szervezet kalcium-anyagcseréjében vesz részt. Közismert szerepét a sejtműködésre és a sejtek osztódására kifejtett hatásával éri el.
Az IU megjelölés megegyezik a NE értékkel. – Igaz!
A D3-vitamin tartalmú készítmények csomagolásán a dózist jelző szám mellett nem a megszokott miligramm vagy mikrogramm mértékegységet tünteti fel a gyártó, hanem az IU vagy az NE megjelölést. A két rövidítés egymás megfelelői, míg az IU az angol International Unit, addig az NE ennek magyar megfelelője, a Nemzetközi Egység. A D3-vitamin napi beviteli referenciaértéke 200 NE, ami megfelel 5 mikrogrammnyi vitaminnak. A gyártók általában a tömeg mennyiséget és a nemzetközi egység értékét is feltüntetik a csomagoláson.
A D-vitamin napszaki szedésével kapcsolatban nincsenek szigorú iránymutatások. – Igaz!
Zsírban oldódó vitamin lévén a D-vitamin tartalmú készítményeket érdemesebb étkezés után fogyasztani (hiszen táplálékunk is tartalmaz zsiradékot), ám ezekben a készítményekben szinte kivétel nélkül olajos közegben oldott vitamin található, így éhgyomorra történő fogyasztás esetén sem kell attól tartanunk, hogy ne szívódna fel a hatóanyag. Napszaki megkötés szintén nem olvasható a szakirodalomban, a rendszeresség sokkal fontosabb a szedés esetén, legyen az akár a reggeli, akár az esti órákban.
A D-vitamin pótlás érdekében a lehető legtöbb időt kell a napon tölteni. – Tévhit!
A D-vitamin napsugárzás ultraviola-b tartományának hatására keletkezik a bőrben, azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy e pozitív hatás mellett a túlzott napozásnak jelentős szerepe van a bőr öregedésének felgyorsulásában, a bőrrák kialakulásának fokozódásában, a bőr szerkezetének károsodásában. Ezért fontos, hogy 11-14 óra között árnyékos helyen tartózkodjunk, a direkt napsugárzást csak a délelőtti és a késő délutáni órákban válasszuk. A tűző nap ellen védekezzünk szalmakalappal, lenge ruházattal és a napszemüvegről se feledkezzünk meg szemünk megóvásának érdekében. Továbbá a rendszeres, évenkénti melanoma szűrés is az egészségtudatos életmód fontos része. Ha olyan anyajegyet, bőrelváltozást tapasztalunk testünkön, mely kontúrja szabálytalan, színe sötét vagy a korábbitól eltérő, ne késlekedjünk felkeresni bőrgyógyász szakorvosunkat.
A szoláriumozás elősegíti a D-vitamin termelődését. – Tévhit!
Habár a D-vitamin bőrünkben keletkezik a napsugarak hatására, a szoláriumozás ezzel nem egyenértékű tevékenység! A D-vitamin a napsugarak UV-B tartományának hatására kezd bőrünkben szintetizálódni, a szolárium gépek viszont UV-A sugarakat bocsátanak ki, ami nem serkenti a D-vitamin termelődését szervezetünkben.
A szoláriumozás tehát nem helyettesíti a D-vitamin bevitelt.
Fontos kiemelni, hogy a szoláriumozás fokozhatja a bőr öregedését és a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Ablakon keresztül beszűrődő napfény hatására is termelődik D-vitamin a bőrünkben. – Tévhit!
Azt gondolhatnánk, hogy a napos szobában ülve gondoskodhatunk szervezetünk D-vitamin ellátottságáról, ám ez sajnos nem igaz. Csakúgy, mint a szoláriumok esetében, a kulcs itt is az UV-A és UV-B sugarak közti különbségben keresendő. A legtöbb ablaküveg, legyen szó irodaházról vagy az autó üvegéről, nem engedi magán áthatolni az UV-B, csupán az UV-A sugarakat. Így bőrünkben nem tud megindulni a D-vitamin szintézise, azonban a napégés kockázata ebben az esetben is fennáll! Ha szervezetünket D-vitamin termelésre szeretnénk ösztönözni, legjobban tesszük, ha a délelőtti és a késő délutáni órákban tartózkodunk a szabadban .
A fényvédő krémek használata gátolja a D-vitamin termelődését. – Tévhit!
Egyértelmű tudományos bizonyíték, a valós életből nyert eredményekkel sajnos még nem áll rendelkezésünkre ebben a kérdésben, az viszont biztos, hogy a fényvédők használatának elhagyása semmi esetre sem javasolt, még a D-vitamin termelésének érdekében sem. A fényvédelem nélküli napon tartózkodás fokozottan növeli a rosszindulatú bőrelváltozások kialakulásának kockázatát, míg a D-vitamin termelésének csökkentésére nincs bizonyítékunk. Ha mégis tartanánk attól, hogy szervezetünk nem jut elegendő D-vitaminhoz a szükséges bőrvédelem mellett, válasszuk a késő délutáni órákat a napfürdőzésre, valamint alkalmazzunk étrend-kiegészítő készítményeket.
A napozás utáni közvetlen szappanos fürdés lemossa bőrünkről a D-vitamint. – Tévhit!
A D-vitamin a bőrünk középső rétegében, az epidermisben képződik a napsugarak UV-B tartományának hatására. Ezt a bizonyos hullámhosszú fénysugárzást bőrünk mélyebb rétegei elnyelik, így indulhat meg a D-vitamin szintézise a bőr mélyebb rétegeinek sejtjeiben. Tehát a bőrfelszín szappanos lemosása nem okozza a D-vitamin feloldódását és eltávolítását, a hatóanyag a bőrben marad.
A kalcium pótlás hatékonyabb, ha D-vitamint is szedünk mellé. – Igaz!
A D-vitamin a kalcium-anyagcserét befolyásolja, segíti annak felszívódását a vékonybélből, s a csontokba történő beépülését. Ezért az egészséges csontműködés fenntartásának érdekében fontos, hogy szervezetünkben megfelelő mennyiségű kalcium, s csakugyan megfelelő mennyiségű D-vitamin legyen jelen, annak érdekében, hogy mindkét hatóanyag elláthassa szükséges feladatát.
COVID ellen hatásos? – Tévhit!
Igaz, hogy a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, azonban sajnos nem állíthatjuk, hogy a vitaminpótlás védelmet nyújt a koronavírus fertőzés, vagy akár bármely más virális-, bakteriális megbetegedés ellen. Azt viszont több kutatás is igazolja, hogy D-vitamin-hiány következtében a szervezetünk nehezebben tud védekezni a kórokozókkal szemben. Így azt mondhatjuk, a megfelelő napi D-vitamin pótlásról való gondoskodással már sokat tettünk egészségünk érdekében és ezáltal fokozhatjuk szervezetünk védekező képességet.
Sajnos azonban a már meglévő légúti betegségeket nem gyógyítja a D-vitamin.
A D-vitamin nem adagolható túl, a felesleg távozik a szervezetből. – Tévhit!
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, így a vizelettel nem tud ürülni a felesleges mennyiség. Ehelyett a zsírszövetekben raktározódik. Ennek következtében túladagolható. Viszont ez csak hosszan tartó és különösen magas dózisú D-vitamin adagolás következtében fordulhat elő. A D3-vitamin, a szervezet számára már káros adagja napi 10 000 NE felett állapítható meg, hónapokon át fogyasztva.
A D3-vitaminnak létezik vegán alternatívája. – Igaz!
A D3-vitamin alternatívájaként használható a növényi eredetű D2-vitamin. A szervezetben ugyanúgy történik aktiválódása a májban, mint a D3-vitaminnak, s későbbi hasznosulása is azzal egyenértékű. Sokan keresnek növényi alternatívát vegán életmódjuk miatt. Míg a D3-vitamin ipari alapanyaga elsősorban hal máj vagy gyapjúzsír (lanolin), addig a D2-vitamin élesztőből és gombákból nyerhető. Habár szervezeten belüli aktivitásában nincs különbség a két forma között, ma már elérhető zuzmóból kinyert D3-vitamin is, ami szintén vegán barát termék. Ezen információt érdemes a termék csomagolásán keresni.
Fontos! A D-vitamin pótlása étrend-kiegészítőkkel az ősztől tavaszig tartó időszakban különösen fontos, nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek számára is! A kor előrehaladtával a szervezet D-vitamin szintetizáló kapacitása jelentősen lecsökken, ezért az idősek vitaminpótlása fokozott odafigyelést igényel.
A Tények és Tévhitek c. rovat következő fejezetében egy mindenki által jól ismert vitaminnal, a C-vitaminnal fogunk foglalkozni!
