Tények és tévhitek a C-vitaminról
Az egészséges táplálkozás sosem lehet egyoldalú, hiszen szervezetünknek számos vitaminra, nyomelemre, zsírsavra van szüksége. Az egészséges életmódról, a tudatos táplálkozásról számtalan edukatív anyagot találhatunk, sőt, már a gyermekek életében, az általános iskolákban is megjelenik az egészség megőrzésére irányuló oktatás.
A temérdek információ áradatában azonban sokszor nehéz megkülönböztetni, melyek a tudományosan megalapozott tények és mik azok az információk, amik csak tévhitként kerültek a köztudatba. Az ebből származó kételyek eloszlatásában szeretnénk segíteni új cikksorozatunkkal.
Tények és tévhitek címmel indított sorozatunk valós ismeretanyagot biztosít a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokról és ásványi anyagokról. Olvassatok bele!
A magyarok legkedveltebb vitaminja: a C-vitamin
Szinte minden család házipatikájában szerepel C-vitamin készítmény megfázások megelőzésére, tüneteinek enyhítésére, hiszen hosszú évtizedek óta az immunrendszer védőbástyájaként tekintünk rá. Mégis kevesen tudják azt, hogy pontosan mennyit érdemes belőle fogyasztani, és azt is, hogy az immunrendszer erősítésen kívül milyen más bizonyított hatásokkal rendelkezik.
Cikkünkből kiderül, hogy mennyire sokoldalú vitamin a Szent-Görgyi Albert által felfedezett C-vitamin, de az is, hogy nem a citrusfélékben található a legtöbb belőle…Mit érdemes akkor tudnunk róla?
A citrusfélék a leggazdagabb C-vitamin forrással rendelkező gyümölcsök. – Tévhit!
Való igaz, hogy a citrusfélék, mint a citrom, a narancs, a mandarin vagy a grapefruit mind bővelkednek C-vitaminban, ám közel sem ez az egyetlen gyümölcscsoport, mely kiemelkedő mennyiségben tartalmazza ezt az antioxidáns hatású vitamint. Más gyümölcsök és zöldségek is gazdagok ebben a fontos antioxidáns tulajdonságú mikrotápanyagban! Míg a narancs 55 mg C-vitamint tartalmaz 100 grammonként, a kiwi ugyanekkora mennyisége 92 mg-nyit tartalmaz! A trópusi gyümölcsök vezetik a sort C-vitamin tartalom tekintetében, a citrusokon és a kiwin túl a mangó, a papaya és az ananász mind nagy mennyiséget tartalmaznak belőle.
A bogyós gyümölcsök is jó választást jelenthetnek, hiszen az eper 58 mg-ot, a málna 28 mg-ot, az áfonya 19 mg-ot vagy a szeder 21 mg-ot tartalmaz 100 grammonként, így szintén segíthet fedezni a napi C-vitamin igényünket.
A brokkoli 51 mg-nyi, a kelbimbó pedig 47 mg C-vitamint tartalmaz 100 grammonként. A káposzta és a karfiol is jó választás, közel 30 mg-ot tartalmaznak 100 grammban.
Ahhoz, hogy valóban pótoljuk a szervezetünk számára szükséges mennyiségű C-vitamint, ezeket a gyümölcsöket és zöldségeket érdemes nyersen fogyasztani, ugyanis a főzés során csökken az értékes mikrotápanyagok mennyisége. Ha mégis szeretnétek valamilyen konyhatechnológiai eljárást alkalmazni, a párolás megfelelő választás lehet!
A C-vitamin tartalmú forró italok kiváló megoldást nyújtanak a vitaminpótlásra. – Tévhit!
A C-vitamin tartalmú gyümölcsöket, zöldségeket nem érdemes főzésnek kitenni, hiszen termolabilis, azaz hőérzékeny vitaminról van szó, így 40 Celsius fokon megkezdődik a bomlása. Így a megfázásos tünetek kezelésére elérhető, C-vitamin tartalmú forró vízben oldandó italporok sajnos nem biztosítják a fogyasztónak a csomagoláson feltüntetett C-vitamin mennyiséget.
Érdemes figyelembe venni ezt a tulajdonságot tea készítése során is. A magas C-vitamin tartalmú csipkebogyóból áztatással érdemes teát főzni. Egy maréknyi csipkebogyót vágjunk félbe, majd éjszakára áztassuk be hideg vagy maximum 40 fokos vízbe, majd takarjuk le és reggelig hagyjuk állni. Fogyasztás előtt ismét melegítsük fel, fogyasszuk langyosan.
A csipkebogyó teát fém kanál helyett fa vagy műanyag kanállal szabad keverni. – Igaz!
A C-vitamin bomlását nemcsak a magas hőmérséklet idézi elő, hanem bizonyos fémek is, mint például az alumínium vagy a réz. A teaszűrők, teatojások, kanalak általában ilyen fémekből készülnek, így kölcsönhatásba léphetnek a gyógynövényekből kioldódott értékes hatóanyagokkal.
A cseranyagok és flavonoidok, melyek antioxidáns hatású vegyületek, és a gyógynövényteákban magas koncentrációban találhatók, csakugyan fémérzékenyek, mint a C-vitamin is. Ezért javasoljuk inkább, hogy műanyagból, fából vagy porcelánból készült kellékeket használjunk teázási rituálénkhoz.
C-vitaminból nem fogyaszthatunk sose eleget! – Tévhit!
Sokszor hallani extrém mennyiségű C-vitamin fogyasztásra sarkalló hirdetéseket, magukat „egészség-guruként” aposztrofáló szélhámosok biztatják napi több grammnyi C-vitamin fogyasztásra az őket követőket. Úgy vélik, az óriás dózisban alkalmazott C-vitamin ellenszere lehet a daganatos megbetegedéseknek, megelőzheti az Alzheimer-kórt vagy más degeneratív betegségeket.
Ha nem is tekintjük életmentő csodaszernek a C-vitamint, sokan a megfázásos időszakban, vagy akár napi rendszerességgel is, több ezer milligrammot fogyasztanak ebből a vitaminból. Pedig a C-vitaminra is igaz az a gyógyszerészek közt elterjedt mondás, hogy:
kis dózisban orvosság, nagy dózisban méreg.
A US Institute of Medicine napi 2000 mg-ban határozta meg a C-vitamin fogyasztási határértékét. A túlzott mennyiségű C-vitamin fogyasztás fokozza a vesekő képződés rizikóját. A vesekőképződést fokozó tulajdonsága mellett már csak azért sem célszerű a napi szükséges mennyiségnél többet fogyasztani, mert vízoldékony vitamin lévén, a felesleg a vizelettel távozik.
A C-vitamin segíti a vas felszívódását a szervezetben. – Igaz!
A vashiányos vérszegénység korunk egyik leggyakoribb népbetegsége. A vashiány leginkább nőket érint, hiszen havi menzeszük rendszeres vér-, s így vasvesztést eredményez.
A vashiányos egyének 80%-a nő.
A fokozott vaspótlásra azonban a serdülőknek és a húsmentes táplálkozást követőknek is fokozottan figyelniük kell. Nem elég azonban étrendünkkel vagy vaspótló készítmények fogyasztásával kiegészíteni mindennapjainkat. Lényeges, hogy megfelelő mennyiségű C-vitamint is fogyasszunk a magas vastartalmú ételek (cékla, spenót, mák, máj, vörös húsok) vagy készítmények mellé, ugyanis a C-vitamin segíti a vas felszívódását a vékonybélből.
A C-vitamin hiányos állapot, a skorbut manapság igen ritka betegség. – Igaz!
Szerencsére modern világunkban ritka kórkép a skorbut, bár az egyoldalú táplálkozás, a nyers gyümölcs- és zöldségfogyasztás hiányának következtében kialakulhat a betegség (pl. időskori gyengült állapot, mélyszegénység). A C-vitamin hiánya esetén az immunrendszer és a kötőszövet felépítésének zavarai jelentkeznek elsőként. A C-vitamin hiányos beteg eleinte gyenge, ingerlékeny, csontfájdalmakra és rossz közérzetre panaszkodik. A valódi skorbut pedig elhúzódó sebgyógyulással, száraz vagy pikkelyes bőrrel, fokozott véraláfutásos sérülésekkel, csontképződési zavarokkal járó kórkép. Jellemző a fokozottabb vérzési hajlam, a fogínyvérzés, a fogak elvesztése és a köröm alatti bevérzések.
A C-vitamin ajánlott napi beviteli mennyisége 75–90 mg, mely vegyes táplálkozás esetén nagyon könnyen fedezhető étrendünkkel.
A C-vitamin fokozza az immunrendszer működését. – Igaz!
Szinte triviális ez a kijelentés, hiszen Szent-Györgyi Albert felfedezése óta “hazánk büszkesége” a C-vitamin és annak immunrendszert támogató hatása. A C-vitamin ugyanis fokozza a fehérvérsejtek számát és működését. Ezek azok az alakos elemek szervezetünkben, melyek bekebelezik a testidegen kórokozókat. Ezáltal enyhíti a náthás, influenza-szerű megbetegedések lefolyását. Az őszi-téli időszakban ezért érdemes megnövelni a napi C-vitamin fogyasztási mennyiséget 500–1000 mg-ra.
A C-vitamin lassítja az öregedési folyamatokat. – Igaz!
A C-vitamin szerepet játszik a kollagén képződésében, s ezáltal az érfalak, a csontok, a fogak, a fogíny, a bőr és a porcok megfelelő működésében. A kollagén a kötőszövetekben leggyakrabban előforduló fehérje, a bőr rugalmasságát, feszességét segít fenntartani. A kor előrehaladtával a szervezet veszít kollagén termelő kapacitásából, a bőr kevésbé feszes, veszít rugalmasságából. A kollagénképződést elősegítő folyamatokkal tudjuk mérsékelni ezt a hasát. Emellett a C-vitamin antioxidáns tulajdonságánál fogva semlegesíti a szabad gyököket, melyek szintén felelősek a bőr idő előtti öregedési folyamatainak előidézéséért. E célra C-vitamin tartalmú arckrémeket, szérumokat is alkalmazhatunk.
Az emberi szervezet is képes C-vitamin előállítására. – Tévhit!
Habár igaz, hogy a legtöbb gerinces állat valóban képes C-vitamin bioszintézisére, mi emberek csak külsőleg, a táplálék elfogyasztásával tudjuk azt a szervezetünkbe juttatni. Bizonyos halfajok, az emberszabású majmok, a tengeri malac és néhány denevér faj szintén elvesztette egyedfejlődése során a saját C-vitamin előállító képességét. Azonban számukra is fontos annak pótlása, hiszen a kollagén szintézisben elengedhetetlen szerepet tölt be ez a mikrotápanyag, mely az állatok kötőszövetének is nélkülözhetetlen fehérjéje. Ennek az evolúciós örökségnek az oka egy génmutáció, mely következtében ezen állatok (és az ember) szervezetéből hiányzik a C-vitamin előállításának utolsó lépéséért felelős enzim.
A Tények és Tévhitek c. rovat következő fejezetében egy nagyon sokoldalú vitaminnal, az A-vitaminnal fogunk foglalkozni!
BIOEXTRA TIPP: Próbáld ki új, C-vitamin alapú kombinált készítményeinket!
Megérkezett a Bioextra termékcsalád két legújabb tagja, a Bioextra C+D Forte és a C+Cink kapszula!
A Bioextra C + Cink étrend-kiegészítő retard kapszula segíti fedezni ezen hatóanyagok napi szükségletét. Nyújtott hatóanyag-leadásának köszönhetően a nap során fokozatosan látja el a szervezetet C-vitaminnal és cinkkel. Egy kapszula 500 mg C-vitamint és 10 mg cinket tartalmaz. A termék ajánlott napi adagja 1 vagy 2 kapszula, egy pohár vízzel fogyasztva.
A Bioextra C + D Forte étrend-kiegészítő retard kapszula segíti fedezni ezen hatóanyagok napi szükségletét. Nyújtott hatóanyag-leadásának köszönhetően a nap során fokozatosan látja el a szervezetet C-vitaminnal és D-vitaminnal. Egy kapszula 500 mg C-vitamint és 2000 NE D-vitamint tartalmaz. A termék ajánlott napi adagja 1 kapszula, egy pohár vízzel fogyasztva.
Próbáld ki őket kúraszerűen, egymás hatását támogatva!
